"bárcsak minden csokiból lenne"
Nemrég olvastam a következőt: "Két tábla csokit tartok a kezemben. Az egyikre az van írva, hogy venezuelai csokoládé, a másikra pedig, hogy belga csoki. Melyikből kérsz? A belga csoki világhírű, de azt ugye tudod, hogy a belga csokihoz a kakaót Venezuelából szerzik be? Bukó."
Egyszer volt, hol nem volt gondoltam egy nagyot és ellátogattam a pesti Csokoládé múzeumba. Az időjárás úgysem kedvezett a szabadtéri programoknak és szükségesnek éreztem egy kis boldogság hormont adagolni a szervezetemnek a kötelező őszi vitamin bombák mellé.
Amikor a böhöm vörös vaskapu sejtelmesen kitárult furcsa érzés fogott el. Arra gondoltam, hogy ha sötét lenne akár szellemháznak is beillene a hely, ha pedig a kapu még nyikorogna is, maga lenne az élmény. Mikor pedig magától becsukódott, rájöttünk, hogy innen többé nincs menekvés. De sajnos nappal volt és az egy másik történet lenne. Így inkább tettem egy gyors sétát a kertben, mielőtt a házba léptünk volna a 14 fős társasággal, akik szintén a túrára jöttek.
A kertben romantikus szobrocskák díszelegtek, Mozart csokigolyó székek sorakoztak és zenészek keltették a hatást.
Mikor beléptem az épület előterébe, egyből megcsapta az orrom a csoki édes illata. Éreztem, hogy jó helyen járok. Várakozás közben nézelődtem az előtérben, ahol a vitrinekben régi csokis fémdobozok díszelegtek, antik csokis plakátok lógtak a falakon, patinás székek kínálták hellyel a csokira éhes vendégeket.
Pontban délben elkezdődött a program.
Először a csokiszökőkúttal ismerkedtünk, praliné golyót mártva a csorgó csoki alá. Majd a királyi terembe értünk, ahol pompázatos enteriőr fogadott. A vitrinben régi csokis fémdobozok lapultak. Az asztalokon pedig csokoládé hozzávalók, csokigolyók, nyalánkságok várakoztak.
Ezután egy másik terembe értünk, ahol a régmúlt híres csokoládé készítők (Stühmer, Lukács, Gerbeaud) kirakatait csodálhattuk meg. A régi kort idéző kandelláberek, mérlegek, díszdobozok díszítették a kiállítást. Nekem leginkább Mozart szülőháza tetszett, hiszen Salzburgban járva személyesen is láthattam a sárgára festett díszes házat.
Közben megkóstolhattuk a Mozart golyót is.
Majd a Rákóczi pincébe értünk, ahol pálinkát kóstolhattunk. Én cseresznye pálinkát választottam, de lehetett ízlelni barack, körte és szilva pálinkát is.
A pince hangulatos volt. Nekem nagyon tetszett. Valahogy így kellene otthon is kialakítani a pincénket. :)
Ezután pedig mindenki elkészíthette a saját csokoládéját. A folyékony csokoládét kis francia karamell sütemény tálkába csorgattuk, majd pedig ízlés szerint lehetett ízesíteni az előre odakészített fűszerekkel. Volt ott chili, ánizs, rózsabors, fahéj, csokireszelék, kókusz, cukordrazsé.
Az én csokim egy chilis, fahéjas, ánizsos darab lett. Az elkészült csokoládét díszdobozba rejtettük és a praliné túra végén haza is vihettük.
A fáradságos munka fizetsége pedig egy finom forró csoki volt, melyet a Filmmúzeumban a múzeum mozi termében fogyaszthattunk el, egy remek film kíséretében. A fél órás történet a Fürkész kalandjai néven ismert előadás volt, mely nem is szólhatott volna másról, mint a csokoládé kalandos történetéről.
Fürkész kalandjai
Többek között megtudhattunk, hogy régen a csokoládét csak folyékony állagban tudták fogyasztani az emberek, a szilárd halmazállapotát csak akkor nyerte el, mikor okos kémikusok kivonták a csokoládéból a kakaóvajat. Ettől viszont nagyon kemény lett a csokoládé. Lindt-nek köszönhetően a csokoládékba visszacsempésztek kis mennyiségű kakaóvajat, amelytől a csokoládé lágyabb lett.
Milyen érdekes, hogy mennyire elfelejtettük a folyékony csokoládét és mostanában kezdünk rászokni ismét a forró csokival és a csoki fondü használatával. A chilis csokoládé sem új keletű, mivel már a régi Aztékok is így itták ezen Isteni nedűt.
A csokoládéról olvashatunk a wikipédián is: a csokoládéról
A film vetítése alatt megkóstolhattunk nugát kockát, étcsokoládét, tejcsokoládét, banános csokoládét és csoki chipszet is. Megismerkedhettünk a kakaóbabbal és annak magjával.
A tárlat végén pedig a múzeum külön csokoládé boltjába kerültünk, ahol a sok finom csokoládé meg is vásárolható.
Vettem is gyorsan pár apróságot.
Ezek után pedig mi felnőttek nézzük meg a Csokoládé című filmet, a kicsit pedig a Charlie és a csokigyárat egy finom csoki majszolása közben. :)
És hogy milyen is az igazán finom csoki? Nos mindenkinek az a legfinomabb, amelyiket egyénileg jónak vél. De következő írásomban erről is írok részletesen.
Csokoládé és a bor párosítása
Gombóc Artúr és az ő csokoládéi
Csokoládé múzeum honlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése